Már szerelmesnek lenni sem olyan, mint régen

Szerelmesnek lenni és párkapcsolatban élni biztos, hogy sosem volt könnyű. Amíg ma kedvünkre válogathatunk, addig régen még inkább kijelölték, hogy 16-18 évesen, akár tetszett, akár nem, házasodni kellett. Persze, ezek csak szélsőségek, hiszen mindig vannak kivételek, de az biztos, hogy nehézségek minden korban, minden nemnél akadtak.

Arról, hogy ma sokkal hamarabb tönkre mennek a kapcsolatok, hogy a válásokon már fel sem kapjuk a fejünket, sokak szerint a lehetőségek tehetnek. Amiből túl sok van. Sokkal több impulzus, helyzet, érzelem. Ma már elég csak valakire ráírni valamelyik közösségi oldalon, és már kezdődhet is a románc. A sok lehetőség aztán „visszacsap”, mert amilyen könnyen jött, olyan könnyen mehet is, sőt vihetik. Nagyszüleinknek még hosszasan udvaroltak, és külön esemény volt, ha a férfi először megfogta a nő kezét. És most? Már az a kérdés – vagy nem kérdés – hogy volt-e a szex az első randin?

< span style="color: #000000; font-size: 16px;">De az is komolyan problémát okoz sokaknak, hogy el sem tudják dönteni, hogy mi a szerelem. Hinnünk kell valamiben, amit a filmekből, tévéből, internetről látunk, hogy a szerelem vad, őrült és mindent elsöprő. De mit kezdjünk azzal, ha épp csendesebb? Muszáj megtanulni, hogy ne hasonlítgassunk. Valami akkor is lehet normális, ha nyugodt és biztonságos. Sőt, később talán ennek sokkal nagyobb értéke lesz.

A jó érzések mellett viszont a félelmeket is kordában kell tartani. Félünk a fájdalomtól, a csalódástól, a megcsalástól és ahelyett, hogy átadnánk magunkat az érzéseknek, csak az agyalás marad. Pedig a kétségeket jobb letenni és megtanulni bízni, akkor is, ha minden sokkal nehezebb.